A Hűségkapu és az 1921. évi népszavazás
- 2013. június 06.
A szoborcsoport és a Hűségkapu az 1921. évi népszavazásnak állít emléket. A nyugat-magyarországi felkelőharcoknak köszönhetően a nagyhatalmak Velencében úgy döntöttek, hogy Sopron és a környező nyolc falu (Ágfalva, Balf, Fertőboz, Fertőrákos, Harka, Kópháza, Nagycenk és Sopronbánfalva) választópolgárai népszavazáson dönthetnek Sopron és környéke állami hovatartozásáról.
Az 1921. december 14–16-án megtartott népszavazáson a szavazatok kétharmada Magyarország javára esett. 1922-ben a nemzetgyűlés elhatározta, hogy a népszavazás emlékének megörökítésére Sopronban a történelmi esemény jelentőségéhez méltó emlékművet kell állítani. A Hűségkapu 1928-ban készült el. Ekkor a toronynak a belváros felé eső kapuját díszes kerettel látták el. A barokkos díszű keretet Hikisch Rezső műépítész tervezte. A felette elhelyezett szoborcsoportot (Hungaria maga köré gyűjti a város hűséges lakóit) Kisfaludi Strobl Zsigmond szobrászművész alkotta. A kompozíció közepén a Magyarországot szimbolizáló Hungaria istenasszony látható, fején a Szent Koronát viseli. Jobb oldalán a város kisebbik címere (sas nélkül), bal felén a Kossuth-címer jelenik meg. Hungaria magyar és német anyanyelvű polgárok hódolatát fogadja, magához gyűjti Sopron hűséges lakóit.
