Az Árpád-kori ispáni vár
- 2013. május 28.
A római hatalom összeomlása után Scarbantia elnéptelenedett, a falak pusztulásnak indultak. Amikor a magyarok 907 körül birtokukba vették a helyet, még 5-6 méter magasságban álltak a római falak.
Szent István államszervező tevékenységének köszönhetően Sopron (Suprun/Supron) a várispánság központja lett. A királyi hatalom helyi képviselője, az ispán itt állította fel székhelyét. A kor építési gyakorlatának megfelelően gerendavázas földsáncot emeltek, melynek külső támfalát a kijavított római városfalak képezték. A régi római városkapukat elfalazták és új, egytornyú kapukat nyitottak a mai Tűztorony (Elülső torony) és a Hátsókapu helyén.
Az Előkaput (első említése: 1409) a római kori északi városkaputól néhány méterre keletre alakították ki, amikor a sáncvárat megépítették.Az Előkapunál a középkori városfal előtt elővédművet és kapuudvart alakítottak ki. A Tűztorony alsó szögletes részét a 13. század végén építették. Hengeres része a gótikus ablakokkal a 14. század elejéről származik. A torony északi oldalán, a külső falon ma is láthatóak az egykori felvonórács kőből rakott hornyai. A rács már rég eltűnt. Bizonyára vasból, vagy vashegyekkel ellátott gerendákból készült. A rácsot a kapuboltozat fölötti helységből kezelték egy egyszerű felvonóhenger segítségével.
Ughy István rajza Gömöri János kutatásai alapján: Az Árpád-kori ispáni vár elméleti rekonstrukciója
