A várostorony pusztulása és újjáépítése
- 2013. május 28.
1676. november 28-án két gyerek gondatlan gesztenyesütése Következtében az erős szélben hatalmas tűz kerekedett Sopronban. A tűzvész elpusztította a teljes belvárost, a külváros kétharmada is a lángok martaléka lett, csak néhány ház maradt épen.
Áldozatul esett a városháza, és az egész torony is kiégett. A polgárok jórészt önerőből építették fel az új Sopront, immár barokk stílusban. A belváros nagyjából a nagy tűz után kapta a mai képét. A torony újjáépítése – a soproniak sürgetése ellenére is – késett, még 1678-ban is pusztán állt. A helyreállítás csak 1680-ban kezdődött meg. A költségekre gyűjtést is szerveztek. A város Bécsújhelyről hozatott át
építési szakértőket. Az építőkövet a helyi bányákban fejtették ki. A tervező és az építőmester nevét nem ismerjük. Alsó-ausztriai folyókra telepített hámorok és fűrészmalmok állították elő a rézlemezeket és szolgáltatták az építkezéshez szükséges deszkaanyagot. Az épületfa zömét a Bécsújhelytől délre elterülő erdőségekben kellett kitermelni és Sopronba szállítani. A torony nem készült el teljesen az 1681. évi országgyűlés megnyitására. Ezért a május 22-én bevonuló királyi pár kénytelen volt kíséretével együtt a Hátsókapun át megközelíteni a belvárost. Az országgyűlés idején is folytak a munkák, szeptember közepén már fel tudták rakni a kétfejű sast a torony tetejére. Még 1682-ben is dolgoztak az épületen, ekkor készíthették a tetőszerkezetet. Ismeretes, hogy alsó-ausztriai (Wöllersdorf) rézművest és Mura-menti (Bruck an der Mur) réztetőfedőt alkalmazott ekkor a város. A torony ekkor nyerte el mai alakját és érte.