Sopron a középkor végén
- 2013. május 28.
Károly Róbert (I. Károly) idején, 1340-re Sopront hármas falgyűrű övezte, 1344-ig a vizesárok is elkészült a falakon kívül. E védművek első ábrázolását egy haditérképész készítette 1597-ben. A védőöv középső fala a római városfalon áll. Belső falát az Árpád-kori ispáni vár sáncának gerincére építették.
Az 1562-ből fennmaradt első soproni városábrázoláson látható a Tűztorony egykori középkori formája. Henger alakú, résablakokkal tűzdelt testét a falsík elé kiugró deszkákból készült karzat koronázta. A fakarzat lőrésekkel volt ellátva, valószínűleg padozatán olyan nyílásokat vágtak, melyeken át a torony alját megközelítő ellenséget nyíllal, kövekkel lehetett célba venni. Ez az ábrázolás azonban nem tekinthető hitelesnek. A Tűztorony tövében látható pincebörtönt a 13. században alakították ki, de még a 17. században is használták. Másodlagosan felhasznált római kváderkövekből épült. Falain még ma is láthatóak a rabok által bekarcolt ábrák. A városi polgárt megillette az a kiváltság, hogy ha nem bűnügyben, hanem polgári ügyben kellett letartóztatni, akkor nem a többi gonosztevő közé zárták, hanem elkülönítve őrizték a torony magasabb szintjén, ahol a toronyőr tartózkodott. A pincebörtön (tömlöc) a komoly gonosztevők büntetésének helyszíne volt. Épített lejárata nem volt, létrán lehetett megközelíteni. Emeleti részét zsindelytető fedte. A börtönt lakattal és lábbilinccsel szerelték fel, ablakát vasráccsal látták el.
Sopron és a várostorony első ábrázolása 1562-ből, fametszet
 |
 |
 |
