Torony-sztori
Elrettentés trombitaszóval
A Rákóczi-szabadságharc során is jutott szerep a toronynak. Innen figyelték az ellenséges hadmozdulatokat, és innen próbáltak a toronyőrök éktelen muzsikával időnként félelmet kelteni a kurucokban. 1704 februárjában Károlyi Sándor kuruc generális a soproniak megijesztésére a Bécsi-dombon megfúvatta a trombitákat és verette a dobokat. A soproniak sem maradtak adósak a válasszal. A „czifra Toronyban” – ahogy az egyik kuruc ezredes nevezte – a soproni városparancsnok utasítására lámpákat gyújtottak, a toronyőrök török bevonulót és más indulókat játszottak, majd nagy lármával verték a dobokat és fújták a trombitákat.
Hírek
A csapodár toronyőr
Első alkalommal 1527-ben fogadott fel a város toronyzenészt. 1536-ban lépett állásba Adler György. Ő II. Lajos király dobosa volt és ebben a foglalkozásában megsántult. A városi tanács nagyon elégedett volt zenészi képességeivel, hisz nemcsak a dobhoz, hanem a kürthöz is értett.
A városi közgyűlés azonban kifogásolta, hogy állandóan a borkiméréseket látogatta és a városban sétált ahelyett, hogy a toronyban tartózkodna. Felrótták neki, hogy összebarátkozott idegenekkel, felvitte őket a toronyba, ahol éjszakánként nagy mulatságokat tartottak. A tanács ezek ellenére védte, amíg lehetett. Kiengedte például a börtönből, ahová boszorkányság gyanúja miatt került. Polgárjogot is kapott. Adler 1547-ben mondott fel.
