Torony-sztori
Lackner Kristóf és a sas
Lackner Kristóf polgármesterségének első évében (1613) egy sasemblémát festetett az Előkapura. A város polgárai idegenkedve fogadták a madarat, nem értették annak jelképi jelentését. A sok félremagyarázás megszüntetésére Lackner 1617-ben kiadott könyvében adta meg a magyarázatot. Az ábra egyszerre volt művészi és erkölcsi szimbólum. Lackner az egyiptomi eredetű jelképpel a felsőbbség iránti tiszteletre kívánt nevelni.
Hírek
A Tűztorony szerkezet-helyreállítása 2011-2012-ben
A Tűztorony 2011–2012. évi felújítását elsősorban romló szerkezeti, statikai állapota tette szükségessé. 2005-ben készült el a toronyszerkezet helyreállításának, valamint a fogadóépületnek a terve, melynek részét képezte egy új Turisztikai Központ és Toronymúzeum kialakítása. A dokumentációhoz tartozott továbbá a Fő tér rendezésének terve is, melynek kivitelezését még a torony felújítása előtt befejezték.
A Hűségkapu és az 1921. évi népszavazás
A szoborcsoport és a Hűségkapu az 1921. évi népszavazásnak állít emléket. A nyugat-magyarországi felkelőharcoknak köszönhetően a nagyhatalmak Velencében úgy döntöttek, hogy Sopron és a környező nyolc falu (Ágfalva, Balf, Fertőboz, Fertőrákos, Harka, Kópháza, Nagycenk és Sopronbánfalva) választópolgárai népszavazáson dönthetnek Sopron és környéke állami hovatartozásáról.
A torony felújítása 1969-70-ben
A torony műemléki kutatása 1966- ban kezdődött, majd ezt követően történt meg a felújítás 1969–1970-ben. A torony környezetében végzett feltárások során előkerült a középkori és a kora újkori védműrendszer, a torony nyugati oldalán a Borostyánkő út és az egyik római kaputorony maradványa.
A torony kapunyílásának beszűkítése
Az új városháza építésével egyidejűleg a torony alsó részét is be akarták vonni az új épület homlokzatába és ezzel összefüggésben a Storno-ház lebontásával széles utcát kívántak nyitni a Várkerület felé. 1891-ben tárgyalt a város a ház megvételéről, de a tervet sikerült megakadályozni.
