Torony-sztori
A leghűségesebb város
A nemzetgyűlés megalkotta az 1922. évi XXIX. törvénycikket a soproni népszavazás emlékének törvénybeiktatásáról. A törvényhozás azzal indokolta döntését, hogy a népszavazási terület lakossága „nyelvi és faji különbség nélkül az ezeréves magyar államhoz való tántoríthatatlan hűségéről tett bizonyságot”.
Hírek
A Tűztorony szerkezet-helyreállítása 2011-2012-ben
A Tűztorony 2011–2012. évi felújítását elsősorban romló szerkezeti, statikai állapota tette szükségessé. 2005-ben készült el a toronyszerkezet helyreállításának, valamint a fogadóépületnek a terve, melynek részét képezte egy új Turisztikai Központ és Toronymúzeum kialakítása. A dokumentációhoz tartozott továbbá a Fő tér rendezésének terve is, melynek kivitelezését még a torony felújítása előtt befejezték.
A Hűségkapu és az 1921. évi népszavazás
A szoborcsoport és a Hűségkapu az 1921. évi népszavazásnak állít emléket. A nyugat-magyarországi felkelőharcoknak köszönhetően a nagyhatalmak Velencében úgy döntöttek, hogy Sopron és a környező nyolc falu (Ágfalva, Balf, Fertőboz, Fertőrákos, Harka, Kópháza, Nagycenk és Sopronbánfalva) választópolgárai népszavazáson dönthetnek Sopron és környéke állami hovatartozásáról.
A torony felújítása 1969-70-ben
A torony műemléki kutatása 1966- ban kezdődött, majd ezt követően történt meg a felújítás 1969–1970-ben. A torony környezetében végzett feltárások során előkerült a középkori és a kora újkori védműrendszer, a torony nyugati oldalán a Borostyánkő út és az egyik római kaputorony maradványa.
A torony kapunyílásának beszűkítése
Az új városháza építésével egyidejűleg a torony alsó részét is be akarták vonni az új épület homlokzatába és ezzel összefüggésben a Storno-ház lebontásával széles utcát kívántak nyitni a Várkerület felé. 1891-ben tárgyalt a város a ház megvételéről, de a tervet sikerült megakadályozni.
