Torony-sztori
Elrettentés trombitaszóval
A Rákóczi-szabadságharc során is jutott szerep a toronynak. Innen figyelték az ellenséges hadmozdulatokat, és innen próbáltak a toronyőrök éktelen muzsikával időnként félelmet kelteni a kurucokban. 1704 februárjában Károlyi Sándor kuruc generális a soproniak megijesztésére a Bécsi-dombon megfúvatta a trombitákat és verette a dobokat. A soproniak sem maradtak adósak a válasszal. A „czifra Toronyban” – ahogy az egyik kuruc ezredes nevezte – a soproni városparancsnok utasítására lámpákat gyújtottak, a toronyőrök török bevonulót és más indulókat játszottak, majd nagy lármával verték a dobokat és fújták a trombitákat.
Hírek
A sas leemelése a Tűztoronyról
Sopron a középkor végén
Károly Róbert (I. Károly) idején, 1340-re Sopront hármas falgyűrű övezte, 1344-ig a vizesárok is elkészült a falakon kívül. E védművek első ábrázolását egy haditérképész készítette 1597-ben. A védőöv középső fala a római városfalon áll. Belső falát az Árpád-kori ispáni vár sáncának gerincére építették.
A Várostorony a 17. század elején
Az 1605-ből fennmaradt városábrázoláson az előtérben Bocskai seregének és a császári csapatoknak a harca látható. A háttérben Sopron elnagyolt, hitelesség szempontjából kérdéses ábrázolása tűnik fel.
Az Árpád-kori ispáni vár
A római hatalom összeomlása után Scarbantia elnéptelenedett, a falak pusztulásnak indultak. Amikor a magyarok 907 körül birtokukba vették a helyet, még 5-6 méter magasságban álltak a római falak.
