Torony-sztori
Monda a torony eredetéről
A régiek a Tűztorony melletti 1. számú házat (ahol a mai városháza találkozik a toronnyal) tartották Sopron legrégibb épületének. A monda szerint Sopron helyén egykor hatalmas erdő volt. A környéken élő előkelő úrnak gyermeke született. A kislányt disznóagyar csúfította el. A szülők elhatározták, hogy megszabadulnak a gyerektől, ezért kitették a sűrű erdőbe. A kislányt az erdőben élő szénégető találta meg. A lányt kunyhójába vitte és felnevelte. A kovács segítségével még a gyermek agyarát is sikerült eltávolítani. Nyolc év múlva a lelkiismeret-furdalástól gyötört apa rátalált a lányra. A szénégetőnek hálából a kunyhó helyén kőházat épített. Ez lett Sopron 1. számú háza. Ennek telkén a torony alapjait az időközben felnőtt nemes lány rakta le.
Hírek
A sas leemelése a Tűztoronyról
Sopron a középkor végén
Károly Róbert (I. Károly) idején, 1340-re Sopront hármas falgyűrű övezte, 1344-ig a vizesárok is elkészült a falakon kívül. E védművek első ábrázolását egy haditérképész készítette 1597-ben. A védőöv középső fala a római városfalon áll. Belső falát az Árpád-kori ispáni vár sáncának gerincére építették.
A Várostorony a 17. század elején
Az 1605-ből fennmaradt városábrázoláson az előtérben Bocskai seregének és a császári csapatoknak a harca látható. A háttérben Sopron elnagyolt, hitelesség szempontjából kérdéses ábrázolása tűnik fel.
Az Árpád-kori ispáni vár
A római hatalom összeomlása után Scarbantia elnéptelenedett, a falak pusztulásnak indultak. Amikor a magyarok 907 körül birtokukba vették a helyet, még 5-6 méter magasságban álltak a római falak.