Torony-sztori
A leghűségesebb város
A nemzetgyűlés megalkotta az 1922. évi XXIX. törvénycikket a soproni népszavazás emlékének törvénybeiktatásáról. A törvényhozás azzal indokolta döntését, hogy a népszavazási terület lakossága „nyelvi és faji különbség nélkül az ezeréves magyar államhoz való tántoríthatatlan hűségéről tett bizonyságot”.
Hírek
A sas leemelése a Tűztoronyról
Sopron a középkor végén
Károly Róbert (I. Károly) idején, 1340-re Sopront hármas falgyűrű övezte, 1344-ig a vizesárok is elkészült a falakon kívül. E védművek első ábrázolását egy haditérképész készítette 1597-ben. A védőöv középső fala a római városfalon áll. Belső falát az Árpád-kori ispáni vár sáncának gerincére építették.
A Várostorony a 17. század elején
Az 1605-ből fennmaradt városábrázoláson az előtérben Bocskai seregének és a császári csapatoknak a harca látható. A háttérben Sopron elnagyolt, hitelesség szempontjából kérdéses ábrázolása tűnik fel.
Az Árpád-kori ispáni vár
A római hatalom összeomlása után Scarbantia elnéptelenedett, a falak pusztulásnak indultak. Amikor a magyarok 907 körül birtokukba vették a helyet, még 5-6 méter magasságban álltak a római falak.
