Torony-sztori
Az ellopott Szent Korona
Habsburg Albert halálát (1439) követő belviszály idején az özvegy, Luxemburgi Erzsébet elzálogosította Sopront és a vármegye egy részét Habsburg Frigyesnek. Fiának, a későbbi V. Lászlónak kívánt ily módon támogatást szerezni a magyar királlyal, I. Ulászlóval szemben. Székeles Péter soproni polgármester özvegye, Wolfram Ilona (ekkor Kottaner Jánosné) Erzsébet megbízásából ellopta a Szent Koronát a visegrádi várból. A csecsemő László király kíséretével együtt – Ausztria felé tartva – a Tűztorony melletti házban (1. számú) szállt meg. Itt őrizték ekkor a Szent Koronát is.
Hírek
A sas leemelése a Tűztoronyról
Sopron a középkor végén
Károly Róbert (I. Károly) idején, 1340-re Sopront hármas falgyűrű övezte, 1344-ig a vizesárok is elkészült a falakon kívül. E védművek első ábrázolását egy haditérképész készítette 1597-ben. A védőöv középső fala a római városfalon áll. Belső falát az Árpád-kori ispáni vár sáncának gerincére építették.
A Várostorony a 17. század elején
Az 1605-ből fennmaradt városábrázoláson az előtérben Bocskai seregének és a császári csapatoknak a harca látható. A háttérben Sopron elnagyolt, hitelesség szempontjából kérdéses ábrázolása tűnik fel.
Az Árpád-kori ispáni vár
A római hatalom összeomlása után Scarbantia elnéptelenedett, a falak pusztulásnak indultak. Amikor a magyarok 907 körül birtokukba vették a helyet, még 5-6 méter magasságban álltak a római falak.
