Torony-sztori
Monda a torony eredetéről
A régiek a Tűztorony melletti 1. számú házat (ahol a mai városháza találkozik a toronnyal) tartották Sopron legrégibb épületének. A monda szerint Sopron helyén egykor hatalmas erdő volt. A környéken élő előkelő úrnak gyermeke született. A kislányt disznóagyar csúfította el. A szülők elhatározták, hogy megszabadulnak a gyerektől, ezért kitették a sűrű erdőbe. A kislányt az erdőben élő szénégető találta meg. A lányt kunyhójába vitte és felnevelte. A kovács segítségével még a gyermek agyarát is sikerült eltávolítani. Nyolc év múlva a lelkiismeret-furdalástól gyötört apa rátalált a lányra. A szénégetőnek hálából a kunyhó helyén kőházat épített. Ez lett Sopron 1. számú háza. Ennek telkén a torony alapjait az időközben felnőtt nemes lány rakta le.
Hírek
A régi városháza lebontása és a várostorony megmentése
Az 1880-as évekre a régi városháza nagyon rossz állapotba került. A városvezetés nem a restaurálás mellett döntött, hanem egy új, reprezentatív igényű, nagyobb városházát kívánt építeni a régi helyén.
A várostorony pusztulása és újjáépítése
1676. november 28-án két gyerek gondatlan gesztenyesütése Következtében az erős szélben hatalmas tűz kerekedett Sopronban. A tűzvész elpusztította a teljes belvárost, a külváros kétharmada is a lángok martaléka lett, csak néhány ház maradt épen.
A várostorony a 18. században
1763-ban és 1767-ben földrengés veszélyeztette a várostorony biztonságát. A korabeli feljegyzések szerint az épület megremegett, a benne lévő tűzjelző harang szomorú és ijesztő hangot hallatott.
Országgyűlések Sopronban
A XVII. században Sopron a királyi Magyarország egyik jelentős szabad királyi városának számított. A kedvező földrajzi fekvésű, fejlett infrastruktúrájú város négy országgyűlésnek (1622, 1625, 1634/35, 1681) adott otthont.
